Alapszabály

ALAPSZABÁLY

Alulírott tagok a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) rendelkezései alapján a következő tartalommal fogadják el az alábbi egyesület alapszabályát. Az egyesület a Civil tv. és a Ptk. szerint működő, tulajdonosi és munkáltatói érdekvédelmet ellátó országos társadalmi szervezet, jogi formáját tekintve egyesület (Ptk. 3:63. § (1) bekezdés).

Az egyesület neve, székhelye, alapító tagjai
1. Az egyesület neve: Magyarországi Olasz Vállalkozók és Munkáltatók Szövetsége
2. Az egyesület rövidített neve: MOVSZ
3. Az egyesület idegen nyelvű (olasz) elnevezése: Confederazione delle imprese e dei datori di lavoro italiani in Ungheria
4. Az egyesület rövidített idegen nyelvű (olasz) neve: Confimprese Ungheria
5. Az egyesület székhelye: 1067 Budapest, Hunyadi tér 12., 4. em. 1/C.
6. Az egyesület alapító tagjainak nevét, lakóhelyét (székhelyét), aláírását tartalmazó tagjegyzék az alapszabály nem nyilvános részeként elkülönítetten kezelt mellékletét képezi.
Az egyesület célja, tevékenysége
Az egyesület célja:

Az egyesület az Európai Unió területén létrehozott miko-, kis-, és középvállalkozások, valamint munkáltatók érdekképviseletét látja el Magyarországon. Az egyesület célja, hogy segítse a kétoldalú olasz-magyar gazdasági és kulturális tevékenységek koordinálását. Az egyesület szerepet vállal továbbá a fenntartható felödést elősegítő technológiák fejlesztésében, különösen a biogazdálkodás, zöld energia, környezet- és természetvédelem, munkahelyteremtés, kutatás-fejlesztés, egészségügy, kultúra és oktatás. Az egyesület, a célok elérése, illetve megvalósítása érdekében együttműködik a ConfimpreseItalia szervezettel.

Az egyesület tevékenysége:

Az egyesület céljainak elérése érdekében és azok tárgyában:

közvetlenül együttműködik és kapcsolatot tart a ConfimpreseItalia szervezetével;
együttműködik és kapcsolatot tart a közép-kelet európai, országos és helyi szinten az érdekegyeztető fórumok más résztvevőivel és a gazdasági kamarákkal;
együttműködést alakít ki és kapcsolatot tart olaszországi és magyarországi egyetemekkel;
részt vesz kutatás-fejlesztési tevékenység elősegítésében és támogatásában;
pályázati- és jogi- tanácsadás;
mindkét országban üzleti, együttműködési és befektetési lehetőségekre vonatkozó információk folyamatos monitoringja és megosztása;
piackutatások és piaci tanulmányok készítése;
digitális -és nyomtatott folyóiratok, kiadványok terjesztése;
olasz-magyar közös vonatkozású kulturális hagyományok ápolása, kulturális események szervezése;
oktatási programok, továbbképzések, mentorprogramok szervezése és közvetítése.

Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
Az egyesület tevékenységét a tagdíj, vagy a közvetlen költségek ellenében biztosítja tagia részére.

Az egyesület működésének időtartama

Az egyesület működésének időtartama: határozatlan.

Vagyoni hozzájárulás
Az egyesület tagja az egyesület alapításakor vagy a tagsági jogok keletkezésének más eseteiben az egyesület részére pénzbeli vagyoni hozzájárulást köteles teljesíteni.
A pénzbeli vagyoni hozzájárulás mértéke, rendelkezésre bocsátásának módja, ideje:
- A pénzbeli vagyoni hozzájárulás minden tag részéről 10.000,- Ft, azaz tízezer forint.
- Amennyiben az egyesület pénzforgalmi számlával rendelkezik, a pénzbeli vagyoni hozzájárulás az egyesület házipénztárába történő befizetésen kívül az egyesület pénzforgalmi számlájára történő befizetéssel is teljesíthető.
- A pénzbeli vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának ideje alapítás esetén: az egyesület nyilvántartásba vételétől számított 8 napon belül egy összegben.
- A pénzbeli vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának ideje alapítást követően, újonnan belépő tag tagsági jogviszonya keletkezése esetén: a tagsági jogviszony keletkezésétől számított 8 napon belül egy összegben.
Az egyesület rendelkezésére bocsátott vagyon (induló tőke) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket a közgyűlés (alakuló közgyűlés) állapítja meg.

Tagdíj
Az egyesület tagjai tagdíj fizetésére kötelesek.
A tagdíj összege, esedékessége, megfizetésének módja:
- A tagdíj összegének, esedékességének, tagdíjfizetés módjának meghatározása a közgyűlés (alakuló közgyűlés) hatásköre. A közgyűlés a magánszemély, ill. a jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok részére eltérő mértékű tagdíjat állapíthat meg
- Az e gyesület alapításakor a tagok a tagdíjat a nyilvántartásba vételt követően kötelesek megfizetni.
- Az egyesület alapítását követően újonnan belépő tag a tagdíjnak a tagsági jogviszonya keletkezésének időpontjától számított időarányos részét köteles megfizetni.

A tagság
Az egyesület tagja lehet magánszemély, valamint minden Magyarországon, vagy az Európai Unióban nyilvántartásba vett egyéni, vagy joi személy vállalkozás, illetve egyéb jogi személy szervezet, aki illetve amely az egyesület alapszabályát elfogadja és a részére megállapított tagdíj megfizetését vállalja.
Az egyesület tagjai lehetnek továbbá a céljaihoz kapcsolódó vagy ahhoz hasonló célú kamarák, szakmai egyesületek is (függetlenül attól, hogy azok helyi, területi, vagy nemzeti illetőségűek), valamint azon kétoldalú kamarák is, amelyek valamely meghatározott külföldi üzleti tevékenységet képviselnek Magyarországon.
Az egyesület pártoló tagja az a személy lehet, aki az egyesület céljával egyetért, az Alapszabályban foglaltakat elfogadja és az egyesület működését vagyoni, illetve személyes hozzájárulásával támogatja.
Az egyesület tiszteletbeli tagjává választható az a magánszemély, aki szakmai, ill. egyéb tevékenységével vagy az egyesület külföldi kapcsolatainak ápolásával jelentősen hozzájárult az egyesület munkájához, ill. céljai elősegítéséhez. A tiszteletbeli tag szavazati joggal nem rendelkezik és sem egyszeri hozzájárulási, sem tagdíjfizetési kötelezettség nem terheli. A tiszteletbeli tag jogosult a közgyűlésen tanácskozási joggal részt venni, ill. a rendes tagokkal megegyező feltételekkel veheti igénybe az egyesület szolgáltatásait, köteles ugyanakkor a jelen alapszabályt betartani, az egyesület céljait elősegíteni, ahhoz erkölcsi támogatást nyújtani, önként vállalt feladatait végrehajtani és lehetőségeinek megfelelően szakmai tevékenysége során az egyesület céljait továbbra is támogatni, illetőleg az egyesület külföldi kapcsolatainak ápolásában —az elnökséggel egyeztetett módon — továbbra is részt venni.

A tagsági jogviszony keletkezése

Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik.
Az egyesület alapítását követően a tagsági jogviszony a belépési kérelem elnökség általi elfogadásával k
A belépési kérelmet az egyesülethez kell benyújtani. Az elnökség legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül, a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével határoz a tagfelvételről.
Az elnökség a tagfelvétel tárgyában hozott határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon megküldi a tagfelvételt kérelmező részére.
A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a tagfelvételi kérelmet előterjesztő részéről jogorvoslatnak nincs helye.
A tiszteletbeli tagságról az elnökség javaslata alapján a javaslatot követő, soron következő közgyűlés dönt. A közgyűlésnek a tiszteletbeli tagságot 2 évente felül kell vizsgálnia, és dönteni kell az adott személy tiszteletbeli tagságának fenntartásáról, vagy annak megszüntetésérő

A tagsági jogviszony megszűnése

A tagsági jogviszony
- a tag kilépésével,
- a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával,
- a tag kizárásával,
- a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével szűnik meg.
A tag a tagsági jogviszonyát az elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.
Tag tagsági jogviszonyának felmondásáról az elnökség dönt. Amennyiben a tag a tagság alapszabály által meghatározott feltételeinek nem felel meg, az elnökség a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. Az elnökség a tagsági jogviszonyt szintén felmondhatja, amennyiben a tag vagyoni hozzájárulását nem teljesíti, ill. amennyiben tagdíjfizetési kötelezettségét nem teljesíti. Ha a tag az alapszabályban vállalt vagyoni hozzájárulását, ill. ha tagdíjfizetési kötelezettségét az előírt időpontig nem szolgáltatja/teljesíti, az elnökség harmincnapos határidő tűzésével és a jogkövetkezmények feltüntetésével írásban, a tag részére igazolható módon küldött figyelmeztetésben felszólítja a tagot a teljesítésre. A harmincnapos határidő eredménytelen elteltével a vagyoni hozzájárulását/tagdíj fizetési kötelezettségét nem teljesítő tag tagsági jogviszonya a határidő lejáratát követő nappal megszűnik. A tagsági jogviszony megszűnését az elnökségnek a volt taggal igazolható módon közölnie kell.
Tag kizárásról az egyesület közgyűlése dönt. Az egyesületből történő kizárási oknak minősül, ha a tag az egyesület célját vagy tevékenységét veszélyezteti, azzal ellentétes, vagy összeférhetetlen magatartást folytat. A kizárással fenyegetett tagnak a kizárás előtt lehetőséget kell biztosítani védekezése előadására. Az érintett tagot a kizárási eljárás megindításáról és a védekezés lehetőségéről írásban, igazolható módon értesíteni kell, illetve az írásba foglalt, indokolással ellátott és a jogorvoslati lehetőségről tájékoztatást adó kizáró határozatot az érintett taggal szintén írásban, igazolható módon kell közölni.

A tagok jogaival összefüggő egyes rendelkezések
A jogi személy tag a közgyűlésen a szavazati jogát a Ptk. 3:29. § (1) bekezdése szerinti törvényes képviselője útján gyakorolja.
A tag a szavazati jogát meghatalmazott képviselő útján is gyakorolhatja.
Amennyiben a tag a közgyűlésen szavazati jogát képviselő útján gyakorolja, a képviselő részére adott meghatalmazást legalább teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

Az egyesület döntéshozó szerve
Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Küldöttgyűlés.
- Az egyesület alapításakor a Küldöttgyűlés az alapító tagokból áll. A Küldöttgyűlésen minden alapító tagnak egy szavazati joga van.
- Az egyesület alapítását követő 5 év elteltével a rendes tagok maguk közül választanak Küldötteket a Küldöttválasztáson, akik képviselik őket a Küldöttgyűlésen. A Küldött megbízása 5 évre szól.
A Küldöttválasztás megszervezése és lebonyolítása az elnökség feladata. A Küldöttválasztást az elnökség szükség szerint, de legalább ötévente köteles akként megszervezni, hogy a Küldöttgyűlés működésének folyamatossága biztosítható legyen. A Küldöttválasztás során a rendes tag egy szavazati joggal rendelkezik. Az egyesület a Küldöttválasztásra vonatkozó hirdetményt legkésőbb a Küldöttválasztás napját megelőző 15 nappal megelőzően internetes honlapján teszi közzé. A hirdetményben közzé kell tenni a Küldöttválasztás helyét, idejét, napirendjét a határozatképtelenség miatt megismételt Küldöttválasztás szabályait. A Küldöttválasztáson a tagok nyílt szavazással 10 Küldöttet választanak.
Küldöttnek bármelyik tag jelölhető. Küldöttjelöltet legalább 10 tag együttes ajánlásával lehet jelölni. Egy tag több tagot, valamint magát is jelölheti. Küldöttet jelölni az elnökség által erre a célra rendszeresített – az egyesület internetes oldaláról letölthető, vagy az egyesület székhelyén igényelhető – a jelölt és a jelölő személyének beazonosításra alkalmas, valós adatokkal és teljes körűen kitöltött jelölő lapon, minimálisan teljes bizonyító erejű magánokirati formában lehet. A küldöttjelölt a jelölés elfogadásáról a jelölő lap aláírásával nyilatkozik.
A Küldött a jelölése elfogadásakor anyagi és büntetőjogi felelőssége tudatában köteles nyilatkozni arról, hogy személyében az adott tisztség tekintetében jogszabályi, vagy alapszabályi összeférhetetlenség nem áll fenn. A jelölés akkor érvényes, ha az alakszerűen kitöltött – a jelölt elfogadó nyilatkozatát is tartalmazó – jelölőlap legkésőbb az adott Küldöttválasztógyűlés szavazási eljárása megkezdéséig a levezető elnök részére eredeti formában átadásra kerül. A meghirdetett küldöttválasztásra vonatkozó jelölést az adott Küldöttválasztás napját megelőző második munkanapig az egyesülethez lehet adni. A beérkezett érvényes jelölések alapján a küldöttjelöltek listája a Küldöttválasztógyűlés helyszínén folyamatosan megtekinthető.
A Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik:
- az alapszabály módosítása;
- döntés azokban a kérdésekben, amelyeket a Ptk. vagy az alapszabály nem sorol az Elnökség vagy más szerv hatáskörébe, ill. amit kifejezetten a közgyűlés hatáskörébe sorol.
A Küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a szavazattal rendelkező tagjainak fele és még egy tag jelen van. Ha a közgyűlés a megjelentek számánál fogva határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot követő legalább 3, legfeljebb 15 nappal későbbi időpontra hívták össze. Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
A Küldöttgyűlés határozatait a jelenlévők szavazatának egyszerű többségével hozza, amennyiben arról jogszabály vagy jelen alapszabály eltérően nem rendelkezik. Tag kizárásához a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A Küldöttgyűlés szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.
A Küldöttgyűlést az elnökség a napirendet tartalmazó meghívóval, írásban, igazolható módon a Küldöttgyűlés időpontját megelőző legalább 15 naptári nappal megelőzően hívja össze. A Ptk. 3:17. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően, a meghívónak tartalmaznia kell a határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást.
A meghívó kézbesítésétől számított 3 napon belül a tagok a napirend kiegészítését kérhetik az elnökségtől a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt 2 nappal írásban, igazolható módon közli a tagokkal. Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
A Küldöttgyűlés ülés tartása nélkül is hozhat határozat. Az ilyen határozathozatalt az elnökség a határozat tervezetének a Küldöttek részére történő megküldésével kezdeményezi. A Küldöttek számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább 8 napos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az elnökség részére. A szavazásra megadott határidő utolsó napját követő 3 napon belül – ha valamennyi Küldött szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja. A határozathozatal akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldtek a Küldöttek az elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő Küldött jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés tartása esetén. Ha bármely Küldött ülés tartását kívánja, a Küldöttgyűlést az elnökségnek össze kell hívnia.
A Küldöttgyűlésen való részével elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével is lehetséges. Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a Küldöttgyűlésen hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök vagy a társelnök aláírásával hitelesít. Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével való ülés tartása akkor lehetséges, ha azon keresztül a Küldöttek azonosítása és a Küldöttek közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított. Az ilyen módon történő ülés tartására a Küldöttgyűlésre vonatkozó szabályok irányadóak.
A megjelenteket Küldöttekről jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a Küldött, illetve a képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét. A jelenléti ívet a Küldöttgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
A Küldöttgyűlésen levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt, szavazatszámlálót és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tagot kell választani. A Küldöttgyűlés egyszerű többséggel, nyílt szavazással szavazza meg az elnök által javasolt személyeket. A jelenléti ívre és a jegyzőkönyvre a Ptk. 3:75. § -a irányadó.

Az egyesület ügyvezetése, képviselete
Az egyesület ügyvezetését az elnökség látja el.
- Az elnökségi tagok megbízatása 5 évre szól.
- Az elnökség tagjai kizárólag az egyesület tagjai közül választhatók.
Az elnököt és az elnökségi tagokat és a Küdöttgyűlés választja. A vonatkozó megbízás a tisztség megválasztott személy általi elfogadásával jön létre.
Az elnökségi tagok képviseleti jogosultsága gyakorlásának terjedelme, módja:
- Az elnök és a társelnök rendelkeznek az egyesület képviseleti jogával. Képviseleti joguk gyakorlásának terjedelme: általános, módja: önálló. A képviseleti joggal rendelkező elnökségi tagok meghatalmazást adhatnak az elnökség bármely tagjának a képviseleti jog gyakorlására egy adott ügy elintézése kapcsán. A megkatalmazásból ki kell tűnnie a képviseleti jog terjedelmének.
Az egyesület elnöksége:
- Az egyesület elnöke:

Név: Tóth Éva Mónika

Lakóhely: 1067 Budapest, Hunyadi tér 12.

Anyja születési neve: Tajti Irén